Miért Fúziós konyha a Magyar konyha?

Meg öntsünk egy kis tiszta víz a pohárba.

Először is, hogy mindenkinek tiszta legyen az Én szememben a Magyar Konyha Gasztronómia az egész Kárpátmedencét lefedi és az egész világon halottak róla.

Másodszor mi is az a fúziós konyha?
A fúziós konyha különböző étkezési kultúrák konyhaművészetét igyekszik ötvözni.

DE, részemről az ad hoc fúzió, nem fúzió, azaz ha egyszer szakács, vagy szakbarbár összekeveri a thai konyhát a magyarral ez még nem fúzió, csak nem tudja a receptet és összekeveri azt ami a polcon talált, majd ha elterjed több tucat étteremben, és a vendégek keresik az éttermekben, na az már valódi fúziós étel.

Csak egy példa, francia konyha vs. angolkonyha magyar celebmódra, fúziós mélypont volt életemben, amikor szarvastatárt készített valaki krémsajttal keverve, borzalom a köbön.
és ezt több jónevű étterem felvette az étlapra, csak, hogy megfeleljen a gasztrobarbároknak.

Bár a történelem nem mindenkit érdekel, ott találjuk meg a választ arra, hogy miért is Fúziós a Magyar Konyha.
A találékonyság, a kényszer, a szükség, a konyhaművészet iránti szeretet valamint az elkötelezettség jellemzi a Magyar konyhát, ráadásul a sok sok a kárpát medencében élő nemzetiségek konyhája mind a része.

A Magyar konyhát divat volt a közelmúltig szidni és a Francia konyhát elé rakni, de csak egyes gasztro celeb körökben, ( valódi magyar szakács, nem árulja el saját magát)
mert ugye a hazugság, gyorsabban terjed mint az igazság, voltak akik addig merészkedtek, hogy azt állították, hogy nincs Magyar Konyha, hogy minden zsíros és pirospaprikás, hogy nem érdemes a magyar konyhával törődni ezeknek az embereknek különösen ajánlom a kis gondolataimat (őket, vagy inkább ezeket biztos túléli a Magyar Gasztronómia).

Azt is többen állítják, hogy nagyon zsíros a magyar étel, igen az, ha rosszul készítik el, akkor nagyon zsíros, De valójában nem, sőt, kifejezetten egészséges!

De hogy a fúziós konyhára visszatérjek, nagy vonalakban, A hét vezér jött, hét nemzetséget képviselve, máris hét féle konyha keveredett, bár ez nem nagyon számít már, azokat az ételek most nem biztos hogy megennénk, ilyen például a különböző kásák, lepények, már volt agyagkemence, cserépbogrács, főztünk káposztát, borsót, hagymát.
A Magyarok kalandoztak is, mely azt is jelentette, hogy nem csak kiruccantak a szomszédba, de onnan magukkal hozták, ha nem is az önként jelentkezőket, de jó pár feleségnek valót. Ők meg hozták a saját főztjüket, zöldségeket, gyümölcsöket,...
A kunok betelepítése, bevándorlása szintén nagy hatással volt, van a magyar gasztronómiára. Az alföldön letelepedett kunokhoz lehet kapcsolni sok ételünket…
( mint a Gulyást is )
A Tatárjárás után, több népcsoport is letelepedett a kárpát medencében ( a betelepítettek az nem a legjobb szó erre), köztük a szászok/svábok, akik kiváló gazdálkodók és főzni is tudnak, sok spórolós étel is kapcsolható hozzájuk, tészták, gombócok, káposztás ételek.

Mátyásról sok mese szól, de az biztos, hogy szerette a gasztronómiát, szeretett jókat enni, inni, hozta is a taljánoktól a jobbnál jobb szakácsokat, ők pedig az olasz konyhát. Na ez már számít, mert sok szakács szolgált a királynál. Akkor is nagy dolog volt JÓ szakácsnak lenni, még saját földet is kaptak, ez most Nagyszakácsi.

Mátyás idejében terjedt el a különböző halak sokféle elkészítéssel, de a kecskétől a páváig mindenféle állatot megfőztek, sütöttek. Innentől írásos nyoma is van, hogy elterjedtek a levesek, mártások, olasz - mediterrán fűszerek, sajtok, FOKHAGYMA, gesztenye,...

A nyersanyagok sokfélék és az elkészítési módokban is eltértek a nyugaton használtaktól.

Erdély volt ekkor a gasztronómia fellegvára,

Ezt követte a Törökök 150 éves uralma, mely a sertéshús és elkészítésének számtalan variációját hozta, ugyanis a törökök, minden megettek csak a sertéshúst nem, ezért ez maradt nekünk,… De hozták magukkal a konyhaművészetüket is, valljuk be főzni azért a törökök tudnak, azóta van például töltött káposzta, tarhonya, pogácsa sőt a lángos és a beigli, fűszerpaprika, feketebors, kukorica, törökparadicsom azaz padlizsán, füge, sárgabarack a magyar konyhában,...(nem a lecsót nem a törökök hozták.) Jellemző az erős fűszerezés a Magyar Konyhára, és a Török erre még ráerősített, új fűszereket is hoztak, és még egy nagyon nagy dolgot a KÁVÉT.

De, ha csak a Nagy Magyarországot nézzük akkor is több tucat nemzetiség konyhája van jelen, és fuzionál, lengyel, szerb, horvát, erdélyi, kárpátaljai, felvidéki, szlávok de a kunok is meghatározók a magyar konyha fúzióban, de lehetne még sorolni.

Ezt követte a következő nagy barátság az Osztrák - Magyar monarchia, talán ez az egyetlen olyan kapcsolat, ahol az osztrák konyha nyert, mert végre izze lett az ételeknek a sógoroknál.
Mi az amit az Osztrák kapcsolatnak köszönhetünk? 
Az a Gulyásleves és a Csirkepaprikás, na nem ők találták ki, még véletlenül sem, sőt a mai napig nem tudják megfőzni, van olyan elvetemült osztrák amelyik még rántást is rak a gulyásba,... kezét letörném…
Ők is megakarták szüntetni a magyarságot, mondva hogy nincs is olyan hogy magyar konyha, erre felbuzdulva az egyszerű magyar csak annyit tett, hogy ezt nézd sógor, nekünk van saját egyedi és különleges ételünk, hogy képzeled, azt hogy nincs magyar konyha,...

A XIX. században a Magyar Konyha és Magyar szakácsművészet etalon volt egész európában, rendkívül precíz, pontos, igényes szakácsok jellemezték az éttermeket.
A magyar konyhára, beszivárgott a francia konyha hatási is, megjelent a mayonnaise, omlette, galantin,... egyes források szerint a rántás is francia eredetű, de ezt én is vitatom.

Ami nem befolyásolta a magyar gasztronómiát az az Orosz konyha, hiába voltak itt 40 évig, csak vittek, hozni nem hoztak semmit. Pedig van jó orosz étel, sőt az orosz tejföl még jobb mint a magyar, bár ez egyéni tapasztalat, az osztrákoknál is van jobb tejföl mint kis hazánkban.

De ha csak a Kárpát Medencében élő különféle népcsoportokat nézzük, aki átment, vagy itt maradt kis hazánkban, mind, mind beépült a konyhánkba, ettől lett olyan színes és változatos.

Summázva, mivel a magyar konyha több tucat nép gasztronómiáját keverte, olvasztotta be a sajátjába, ennél nagyobb bizonyíték nem kell ahhoz, hogy “fúziós” Konyhának nevezzem a Magyar Konyhát a Magyar Gasztronómiát.

Egy híres fúziós ételünk a mai korban:
Töltött káposzta Friedmann módra 10 adag-
- 0,8 kg sertéscomb darálva,
- 0,2 kg fst. kolbász gyulai,
- 0,1 kg fst. szalonna,
- 0,02 kg só,
- 0,005 kg őrölt fekete bors,
- 0,025 kg fűszerpaprika,
- 10 szál Borsikafű friss vagy
- 0,01 kg Borsikafű / csombor morzsolt,
- 5 levél babérlevél,
- 2,5 kg sav savanyú káposzta,
- 2,0 kg fejes káposzta,
- 0,015 kg fokhagyma,
- 0,2 kg vöröshagyma,
- 0,1 liter olaj étolaj,
- 0,3 kg rizs,
- 2 db tojás,
- 1 liter tejföl,
- 2 kg fehér ropogós kenyér.

A savanyú káposztát ha túl savanyú átmossuk,
A fejes káposzta torzsáját kivágjuk, abáljuk, leveleire szedjük, hűtjük és 1/2 levélbe töltjük a bekevert tölteléket, úgy hogy 6*3 cm es mini töltelékeket kapjunk.

Töltelék:
Nyers rizs, darált hús, szalonna 25% apróra vágva, tojás és fűszereket összekeverjük. 

A megtöltött leveleket rétegezve chafingba rakjuk, alsó réteg savanyú káposzta,
majd pirospaprika szórás, 4-5 db babérlevél, 1-2 szál csombor vagy szárított borsikafűvet.
Fst. kolbászt apró kockára vágjuk 5*5mm-re és a káposztára szórjuk az 1/3 át.

Következő réteg a töltelék, megismételjük a fűszereket és a kolbászt. felső réteg káposzta és fűszerek, kolbásszal.
Felöntjük vízzel, hogy ellepje és sütőben 140 fokon 1,5-2 órát pároljuk. 

Tálaláskor, tejföllel és friss ropogós fehér kenyérrel kínáljuk.